Önbecsülésünk mértéke és a siker

A sikerességünk igen nagymértékben függ attól, hogy milyen az önbecsülésünk. Minél többre becsüljük magunkat az eddig elért eredményeink, sikereink által, annál magabiztosabbak leszünk az új feladatok, kihívások vállalásában. Önbecsülésünkkel egyenesen arányosan növekszik az önbizalmunk is. Ha magas az önbecsülésünk és van jókora önbizalmunk, akkor merünk kockáztatni, belemerünk vágni ismeretlen dolgokba is, nem félünk a bukástól, mert tisztában vagyunk értékeinkkel, és tudjuk, hogy minden helyzetből képesek vagyunk felállni és újrakezdeni. Ez előbb-utóbb meghozza a sikeres eredményeket. 

Te milyennek érzed a saját önbecsülésedet? Elég erős ahhoz, hogy bele merj vágni változtatásokba?

Ha még nem vagy ezen a szinten, akkor ideje fejleszteni ezt a területet. Érdemes időt szánni erre, mert mélyen megalapozhatod vele jövőbeli sikeres életedet.

Az önbecsülésünk egyik lehetséges fejlesztése a múltbeli sikereink átgondolása és összesítése, eredményeink sikerként való tudatosítása magunkban. Sajnos úgy nevelkedtünk, hogy a negatív történéseket már gyerekkorunktól kezdődően a családunk is, és a társadalmunk is jobban nyomatékosította bennünk, mint a pozitívokat. Sokkal több érzelmi töltet társult a negatívumokhoz. Gondoljunk csak arra, ha jó jegyet kaptunk, akkor az otthoni dicséret egy egyszerű kijelentő megjegyzés „Na, ennek örülök!”, de emellett semmi, vagy csak nagyon gyenge érzelmi reakció található a szülő részéről. Pedig akár ölbe is kaphatnánk örömünkben a gyereket, vagy egy erős öleléssel,  egy nagy mosolyú, erős szemkontaktusú kézfogással sokkal erősebb érzelmi töltést mutathatnánk ki a gyerekeink sikerével azonosulva, együtt örülve.  Ebből táplálkozhatna a gyerek önbecsülése rendesen. Ehelyett azonban egy langyos rövidke mondat, és már megyünk is tovább. Bezzeg, ha egy rossz jeggyel érkezik haza, akkor aztán van dorgálás! Ehhez a negatív történéshez rögtön több érzelem társul a szülői részről, és ez mélyebben megmarad a gyerek tudatalattijában. Tehát a kudarc nagyobb hangsúlyt kap az érzelmi nyomatékosítással, jobban megmarad bennünk.

Ez persze csak egy példa a sok közül, de sajnos így nőnek fel generációk, mert a társadalmunk ezt preferálja. Én is ilyen jelzéseket kaptam gyerekként, és néha kapok még felnőttként is.

Mivel az emlékezetünk sokkal erősebb az érzelmi töltésű dolgoknál, így a kudarcok mélyebben beívódnak tudatalattinkba, és átveszik az irányítást az életünk minden területén. Ezen úgy tudunk változtatni, hogy tudatosan figyelünk múltbeli és jelenlegi sikereinkre, elégedetté tesszük magunkat, és örülünk ez elért eredményeinknek.

Az önbecsülés erősítéséhez ajánlok gyakorlatokat a következő posztokban, mert a gyerekkorból hozott szintet remekül tudjuk fejleszteni velük.

Tarts velem!

Visszajelzés. Kell, vagy nem!

Mindenki személyiségében van egy olyan vakfolt, amit mi, saját magunk nem ismerünk. Vannak olyan képességeink, viselkedési formáink, amelyek szintén ismeretlenek számunkra, de amelyeket mások, a környezetünkben lévő emberek érzékelnek. Pedig ha tudnánk ezekről, ha ismernénk ezeket az ismeretlen területeket, akár hasznunkra is fordíthatnánk.

Hogyan tudhatjuk meg, hogy milyen rejtett területeink vannak?

Pofon egyszerű! Meg kell kérdezni!

Úgy is fogalmazhatok, hogy visszajelzést kell kérni azoktól az emberektől, akikkel kapcsolatban vagyunk: család, baráti társaság, munkatársak, tanárok, szomszéd stb.

Egyszerű kérdésekkel: 

- Milyennek látsz engem?

- Miben vagyok jó?

- Mit szeretsz bennem?

- Milyen hibáim vannak?

- Mi az, ami zavar bennem?

- Milyen rossz szokásaim vannak?

Megfigyelhetjük, hogy a körülöttünk lévő emberek szemtől-szembe nem igazán mondanak őszinte véleményt, leginkább csak dicsérnek. Vagy tapintatosak, és nem szívesen bántanak meg minket a negatív észrevételeikkel (de a belsőségesebb kapcsolatukban azért este megbeszélik), vagy érdekből nem reagálnak szemtől szembe, nehogy következménye legyen, de a hátunk mögött, mások előtt pedig megteszik.

Bátran kérdezzünk!  Sokszor azért nem merünk visszajelzést kérni, mert nem megszokott ilyen formában információkat kérni magunkról.

Miért nem merünk visszajelzést kérni?

• Az kavaroghat a fejünkben: ,,Vajon mit gondolnak rólunk, miért kérdezem ezeket?" Ezzel előjön a másoknak való megfelelés, mert ugye ezek nem megszokott kérdések.
• Félünk attól, amit hallani fogunk. Nem merünk szembenézni a saját hibáinkkal.

A kérdezés után találkozhatunk pozitív és negatív visszajelzésekkel. Az előbbinek legtöbben örülünk, mert egyfajta dícséretnek vesszük és ez jó érzésekkel tölt el. A másodikat azonban nem szeretjük hallani, pedig ezek is értékes információk, mert a fejlődésünk alapjait képezheti. Figyeld meg, hogyan reagálsz a visszajelzésekre, mert vannak olyan reakciók, amelyek hasznosak és vannak olyanok, amelyek nem szolgálják a fejlődésünket.

Nem fejlesztő hozzáállás

1. Rosszul esik az, amit hallunk, és neheztelünk a visszajelzőre: ,,Miért mondja ezt rólam? De hát én nem is ilyen vagyok!" Ilyenkor beindul az ,,énvédő" mechanizmusunk és megvédjük a jelenlegi énünket, azaz elhárítjuk magunktól az esetleg építő kritikát.
2. Megtorpanunk, és még az is lehet, hogy annyira rosszul érint az, amit hallunk, hogy letargiába esünk tőle. Döbbenten magunkba roskadunk, nem tudunk mit kezdeni az információval, főleg akkor, ha számunkra fontos személytől kapjuk. Ilyenkor, ebben a nagy traumában gyakran feladunk mindent. Pedig nem kellene.
3. Hisztériás rohamot kapunk a hallottaktól,  dühösen ráripakodunk a visszajelzőre, és kérdőre vonjuk, hogy miről beszél? Támadásba lendülve védjük megint az énünket. Ezzel egy értékes visszajelzőt is elvesztünk, és még magunkat is frusztrálttá tesszük. Azt már nem is mondom, hogy természetesen nem tudunk belőle építkezni.
4. Nem foglalkozunk vele. Legyintünk: ,,Ááá! Hülyeség, amit mondasz! Nem ilyen vagyok." Tovább már nem is foglalkozunk vele, mert inkább csak azt a verziót fogadjuk el magunkról, amit eddig is tudtunk. Változtatási lehetőség újra lezárva.

Megjegyzem, nem kell a negatív visszajelzéseket annyira komolyan venni, hogy ilyen reakciókat váltsanak ki belőlünk. Lazán fogjuk fel, és gondoljuk azt, hogy ezek is csak olyan információk, amelyek segíthetnek a fejlődésben. A hangsúly a segíthetnek-en van, persze csak akkor, ha akarjuk.

Miért érdemes akarni?
Mert amit mi nem tudunk magunkról, de mások észlelnek és érzékelnek belőlünk, annak a tudata lehetőséget ad számunkra a magunk átformálására. Az átformált képességeink, viselkedéseink, szokásaink  javítják a gondolkodásunkat, a kapcsolatainkat, a hozzáállásunkat az életterületeinkhez. Ezek mind-mind segítenek a számunkra élvezetesebb életforma kialakításában, és közelebb visznek a céljainkhoz.  A pozitív jelzésektől erősödünk, és magabiztosak leszünk, a negatívaktól pedig változhatunk.

Fogadjuk egyszerűen és építsük magunkat a visszajelzésektől!

A végén ne feledd el megköszönni, mert értékes információ birtokába kerültél:

,,Köszönöm, hogy elmondtad, ez sokat jelent nekem!" 

Lehet dolgozni a visszajelzett területeden!

Coachingfolyamat vizuálisan

Tudod, hogy miben vagy intelligens?

Amikor arról beszélünk, hogy IQ szint, akkor az értelmi képességünk szintjét méri az intelligencia hányadosunk, amit a XX. század elejétől használunk. De azóta már kiderült, hogy emberi mivoltunkban többféle intelligencia is jelen van, mint például az érzelmi intelligencia, a nyelvi intelligencia, a pénzügyi intelligencia stb.

Tulajdonképpen honnan lehet tudni, hogy mennyire vagyunk intelligensek? És ha az IQ tesztünk éppen az átlagos szint alsó határán van, akkor már írjuk le magunkat? 

A világért sem!

H. GARDNER kidolgozta a többszörös intelligencia elméletét, amivel érdemes kicsit közelebbről megismerkedni, mert ha jól ismerjük magunkat, akkor könnyen megtudhatjuk, hogy melyik típus jellemző ránk leginkább.

Nézzük, melyik az a hét intelligencia típus és azok jellemzői:

1. Nyelvi - verbális intelligencia: kiváló a beszédkészsége, változatos a szókincse, szereti magát a beszédével előtérbe helyezni, gondolatait érthetően tudja kifejezni, bármilyen témáról képes hosszasan beszélni, ha kell, remekül tud ,,rizsázni", leginkább írott szövegből tanul, nagyszerű a nyelvérzéke, imád olvasni, nyelvi játékokkal játszani, keresztrejtvényezni, rímekben beszélni, verseket formálni. Javasolt munkaterület: politikus, színész, idegenvezető, tolmács, riporter, újságíró
2. Vizuális - térbeli intelligencia: képekben jeleníti meg a gondolatait, emlékei is képekben jönnek elő, apró részleteket is képes felidézni a képek segítségével (pl.: milyen színű ruhát viselt valaki egy 10 évvel ezelőtti eseményen), remek az arcmemóriája, jól tájékozódik térben, jól eligazodik bonyolultabb rajzokon, kiváló térképolvasó, szabásminta követő. Javasolt munkaterület: művészek, festő, szobrász, iparművész, divattervező, fotós, grafikus, tervezők.
3. Zenei - ritmus intelligencia: ez az abszulút hallású ember, első hallásra megjegyzi és vissza is énekli a dallamsorokat, nagy az érzékenysége a hangok, a hangmagasságok területén, remek a ritmusérzéke, könnyen és jól játszik hangszereken, tanuláskor és munka közben szükségük van a háttérzenére, folyamatosan zenét hallgat, dudorászik, nagyon muzikális. Javasolt munkaterület: énektanár, zenész, zeneszerző, énekes.
4. Testi - kinesztetikus intelligencia: harmonikus, összerendezett mozgású, a testével, a mozgásával éli az életét, tele van fizikai teljesítéssel, nem tud nyugodtan ülni, jó a táncérzéke, aktívan sportol, jó kézügyessége van, mindig bütyköl valamin, hobbija gyakran a szerelés, barkácsolás, kézimunkázás. Javasolt munkaterület: szerelő, sportoló, táncos, színész, sebész, műszerész, szakács, fodrász.
5. Logikai - matematikai intelligencia: remek logikai képességgel rendelkezik, a számok világa a fejében van, pillanatok alatt kiszámol bonyolultabb számításokat úgy, hogy szinte csak a végeredményt mondja, átlátja a bonyolult összefüggéseket, kimagaslóan kezeli a pénzügyeit, jól kijön a fizetéséből, magas a pénzügyi intelligenciája. Javasolt munkaterület: mérnök, könyvelő, banki dolgozó, matematikus, elemző.
6. Belső - intraperszonális, azaz magunkra vonatkozó intelligencia: szeret egyedül lenni, mert megérti saját maga belső énjét, ismeri erősségeit és gyengeségeit, jól tudja kezelni érzelmeit, jól kezeli a stresszt és a kudarcot, képes önállóan célokat kitűzni, önmagát jól motiválja, nincs szüksége semmilyen külső segítségre, pozitív énképpel és erős önbecsüléssel rendelkezik, szereti a csendet, a meditatív közeget. Javasolt munkaterület: coach, pszichológus, tanácsadó, filozófus, író, költő, művész.
7. Külső - interperszonális, azaz emberi kapcsolatokra vonatkozó intelligencia: magas szintű az empatikus képessége, könnyen és gyorsan tud azonosulni mások érzéseivel, remek együttműködő, könnyen tud irányítani másokat, remekül alakít kapcsolatokat, jól bánik az emberekkel, különösen jól a gyerekekkel, jól kommunikál, gyorsan és könnyen épít bizalmi kapcsolatokat, különleges érzékük van a másokban való ,,olvasáshoz". Javasolt munkaterület: lelkész, lelki segítő, pedagógus, óvónő, pszichiáter, üzletkötő, tanácsadó.

A hét típusból két-három jellemző egy-egy emberre, amit ha ismerünk, akkor könnyebben el tudunk igazodni az életünk területén is. Ezek ismerete és beazonosítása segít megérteni viselkedésünket, attitűdünket, hozzáállásunkat bizonyos dolgokhoz. Minél jobban megismerjük ezeknek a területeknek a valóságos létét, és kihasználjuk a ránk kivetített megnyilvánulásait, annál könnyebben érünk el a különféle sikereket is. 

Nem lehetünk mindig mindenben erősek, nem kell mindig mindenben jónak lenni! De amiben erősek vagyunk, azt fordítsuk a saját magunk javára és hasznára. Ez az ismeret jól jöhet a munkaválasztásunkhoz, a hobbijaink megértéséhez, vagy a gyerekeink neveléséhez, és engedjük, hagy működjenek ezek a belső erők, mert ettől csak jól, és egyre jobban érezzük magunkat!

Készítsd el saját magad SWOT analízisét!

A SWOT analízis az egyik legnépszerűbb tervezési eszköz, amit leginkább az üzleti, gazdasági és projekttervezési területeken használnak, de remekül használható az élet bármelyik területén. 

Évek óta alkalmazom a munkám során, de ma már a magánéletben is egyre többször előveszem ezt a módszert, mert egyszerűen, és rengeteg olyan információ összegyűjtésére alkalmas, ami a tervezés folyamatában rendkívül hasznos.

A saját magunk SWOT analízise tulajdonképpen olyan, mint egy elmetérkép, amiben összegyűjtöd az erősségeidet, gyengeségeidet, lehetőségeidet és veszélyeidet, és ezeket az információkat felhasználod a céljaid eléréséhez. ( A SWOT szó, ezek angol szavainak a kezdőbetűiből tevődik össze.)

Amikor időt szánsz a SWOT analízis elkészítésére, és górcső alá veszed az első két szempontot, ami a belső önmagad elemzése, az agyad rövid idő alatt átáll arra, hogy továbbgondolja az erősségekből adódó lehetőségeidet és a gyengeségeidből eredő veszélyeidet. A belső elemzésed után a lehetőségek és a veszélyek már a külső körülmények elemzéséhez tartoznak. Megnyílik a lehetőségek kapuja előtted, amire alapozni tudod a terveidet, ugyanakkor a veszélyek átgondolása, felkészít az esetleges problémákra, kockázatokra, így egy sokoldalú, stabil terv lesz a kezedben.

Ha elegendő időt szánsz erre, a tudatalattid is megmozdul, és mint az elmetérképnél, egymáshoz viszonyulva beindulnak a kreatív gondolataid is. Olyan tervezési szempontok is előtérbe kerülnek, amikre eddig nem is gondoltál, csak fókuszálni kell a feladatra. Ez a feladat pedig nem más, mint hogy gondold végig, és kezd el összeírni a SWOT négy szempontja szerint megadott területeket magadra vonatkoztatva.

Gyakorlati tippek

• Jelöld meg, melyik életterületedben akarsz változtatni, és ahhoz igazítsd a SWOT rublikák tartalmát. Ha a munkádat érinti a tervezett fejlesztésed, akkor a munka területére jellemző erősségek-gyengeségek kerüljenek összeírásra. Ha a párkapcsolatodban van alakítani való, akkor az ahhoz kapcsolódó képességeid vagy hiányosságaid. Egyszerre túl nagy falat lenne minden területtel foglalkozni, és a nagy általánosságokba elveszne a módszer értéke, nehezen érnél célba. 
• Egy papírlapot ossz négy részre, és töltsd ki saját magadról a négy rublikát úgy, hogy mindent írj le, ami csak eszedbe jut. Ne kapkodd el, adj időt magadnak, mert lehet, hogy egy-két nap múlva jut majd eszedbe néhány szempont. Azokat is írd hozzá!

Egy példa a munkához kapcsolódóan 

Erősség: jó a megfigyelő képességed, könnyen alakítasz online kapcsolatokat, gyorsan eligazodsz az online felületeken, jól beszélsz nyelveket, könnyen tájékozódsz a digitális világban, pontos és precíz a munkavégzésed, magas szintű a terhelhetőséged, magas szintű a kreatív gondolkodásod, remek a kézügyességed, nyitott vagy az új dolgokra, mersz változtatni stb.  

Gyengeség: állandóan elkésel mindenhonnan, elfelejtesz dolgokat, nem szereted a hosszú utazásokat, türelmetlen vagy, nem jó a kommunikációs képességed, nem szereted a személyes kapcsolatokat, utálsz hivatalos ügyben személyesen és telefonon intézkedni stb.

Lehetőség, a fentiekből adódóan: otthon végezhető kreatív alkotómunka létrehozása saját magad számára, interneten történő pénzkeresés, saját weboldal üzemeltetése, a sokoldalú online kapcsolattal könnyen tudod a magad szolgáltatásait menedzselni, nyelvtudásod miatt nemzetközi szinten is tudsz érvényesülni, amivel sokkal nagyobb sikert érhetsz el, megrendelésekre is tudod teljesíteni a kreatív termékeidet, mert magas szintű a terhelhetőséged stb. 

Veszély: lecsökkennek a személyes kapcsolataid, egy idő után zárkózottá és magányossá válhatsz, magadra leszel utalva sok területen, ha megbetegszel, nem tudod teljesíteni a feladatokat, ami pénzkieséssel járhat stb. 

Persze egy kockázatelemzéssel a felmerülő veszélyek kezelésére is fel lehet készülni, de az már egy másik módszer. Most maradok a SWOT analízisnél.

Azt tapasztalom, hogy sokan nem tudják megfogalmazni még azt sem maguknak, hogy milyen erősségeik és gyengeségeik vannak, mert valljuk be, hogy nem szoktuk ezt írásban elemezgetni. Pedig kellene.

Gondold végig, milyen képességeid vannak, amelyekben jó vagy. Mi az, amit szívesen teszel, amit önfeledten szeretsz csinálni és ezek alapján már meg tudod fogalmazni, hogy mi az erősséged. Ha elindulnak a gondolataid, akkor már jön a többi is. 

Csak csináld! Alapozd meg a terveidet!

Milyen problémákra ad megoldást a coaching?

A business, azaz üzleti coach a munkádban, a munkahelyeden, az üzleti életben felmerülő problémákkal foglalkozik, míg a life coach inkább az életviteli, a magánéleti elakadásaid megoldására fókuszál.

Felsorolok néhány területet, amiben egy coachtól segítséget kaphatsz.  Érdemes átböngészni, mert szinte minden életterületet érint a tevékenysége.

Business coach

• döntésképességed erősítése
• önbizalmad és magabiztosságod növelése
• célkitűző és megvalósító képességed fokozása
• időgazdálkodásod és időbeosztásod fejlesztése, azaz időmenedzsment
• karrierutad megtervezése, önmarketing, ,,ÉN" menedzsment
• vezetői kompetenciáid fejlesztése
• feladatok delegálása
• személyes sikereid fokozása
• kommunikációd erősítése
• prezentációs készségeid javítása
• munkahelyi kiégés kezelése, munkahelyváltás
• konfliktuskezelés
• stresszkezelés

Life coach

• önbizalmad, önismereted és magabiztosságod növelése
• énképed erősítése
• párkapcsolati problémád megoldása
• családon belüli helyzetek kezelése
• gyereknevelési problémáid segítése
• szülő-gyerek kapcsolat alakítása
• válás feldolgozása
• női szerepek megélése: anya, feleség, szerető, szülő és NŐ!
• férfi szerepek megélése: apa, férj, szerető, szülő és PASI!
• egészséged javítása
• életviteli szokásaid átformálása
• ismétlődő magánéleti problémáid megoldása
• önszervezés, időbeosztásod fejlesztése
• terveid, céljaid kitűzése és azok megvalósítása
• karrierváltás, vállalkozásod beindítása
• munka és magánéleted egyensúlyának fenntartása 
• külföldre, vidékre, városba költözés, új életvitel kialakítása
• középkorú krízis
• konfliktus és stresszkezelés

Amit különösen szeretek ebben a munkában az az, hogy mindegyik területről van élettapasztalatom (kivéve a válás és a férfi szerepek megélése, mert hát, talpig NŐ vagyok :)

Árak

A coaching folyamataimnál a kapcsolattartás több részből áll:

• személyes konzultáció, ami 1 óra időtartamú - 10.000 Ft/alkalom
• skypon történő online coaching
• telefonos és e-mailes konzultáció
• hosszabb távú után követő coaching

Szolgáltatásaim ára az adott problémához, és a kitűzött cél eléréséhez igazodik, ezért csak a személyes konzultáció alapárát jelöltem meg. 

Az első találkozáskor pontosítjuk a találkozások számát és kapcsolattartás típusait, majd a teljes összeg ezután kerül a szerződésbe.